Végveszélyben a délvidéki földikutya

2015.07.20.  11:15

Veszélyben a projekt egyik kiemelt célfaja a délvidéki földikutya. E talajlakó rágcsáló az említett ragadozó madaraknak táplálékot biztosító kisemlősök élőhelyének, a száraz füves pusztáknak a fenntartásában játszik kulcsszerepet. A délvidéki földikutya a Kárpát-medence bennszülött állatfaja, mely a Duna-Tisza közötti Homokhátságon és a Vajdaságon kívül sehol a világon nem fordul elő. Napjainkra mindössze három populációja maradt: Újvidék közelében; Kelebia, Ásotthalom és Szabadka között a szerb-magyar államhatáron; és Baja város határában. A faj állományának döntő többsége Baján (200 egyed) és a szerb-magyar határon (200 egyed) él. A délvidéki földikutya, mivel az egész világon kevesebb, mint 500 egyed él belőle, ráadásul közvetlen és folyamatosan fennálló veszélyeztető tényezők fenyegetik fennmaradását, Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősállata.,Egyszersmind a kevés „igazi hungarikumnak” számító állatfajok egyike.


Délvidéki földikutya

Sajnálatos módon, azonban a szerb-magyar határszakaszon létesítendő biztonsági határzár várhatóan jelentős negatív hatást gyakorolhat a délvidéki földikutyának az egész világon egyetlen, törvényi oltalomban részesülő élőhelyére. A tervezett biztonsági kerítés nem kellően körültekintő megvalósulásának esetén ugyanis a kelebiai populáció pusztulása nem pusztán sajnálatos lehetőség, sokkal inkább okszerű következmény. Amellett, hogy a munkálatok a határzónában élő állatok jelentős részét elpusztítják és élőhelyüket megszűntetik, a két ország területén esetlegesen túlélő töredékállományokat is végérvényesen elszigetelik egymástól. Ezzel súlyosan veszélyezteteti a projekt keretében a Déli Homokhátság Natura 2000 védett területen folyó természetvédelmi akciók sikerét. Jelentős és nem várt kockázatot jelent a két ország területén zajló projekt egészére is.


Földikutya élőhely

A kelebiai populáció pusztulása az egész fajt végveszélybe sodorná, ezért e sajnálatos eseményt mindenképp el kell kerülni. Ugyanakkor mind a kivitelezés során, mind az azt követő időszakra vonatkozóan léteznek olyan megoldások, amelyekkel a várható negatív ökológiai hatás kiküszöbölhető, mérsékelhető, illetve kompenzálható. Ezért a projektben partnerként résztvevő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlőstani Szakosztálya arra kéri a biztonsági határzár tervezésében és kivitelezésében résztvevő állami szerveket, illetve a természeti értékek megőrzéséért felelős Földművelésügyi Minisztériumot, hogy a létesítmény tervezése és kivitelezése során az érintett területeken található veszélyeztetett állat és növényfajok, köztük a délvidéki földikutya érdekeit a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe.

A kerítésépítés negatív hatását például mérsékelheti a földikutyák élőhelyének Magyarország területén élőhely-rekonstrukció révén történő bővítése, amivel a populáció eltűnése is megakadályozható. Ugyanakkor a jelen eset világosan rávilágít a faj nagyfokú sérülékenységére, ezért a délvidéki földikutya fennmaradásának érdekében a másik jelentősebb állomány, a bajai populáció élőhelyének védetté nyilvánítása sem tűr további halasztást. E két lépés csupán minimális financiális eszközöket igényel, de elmaradásuk esetén a délvidéki földikutya rövid időn belül bekövetkező kipusztulása nem akadályozható meg.