A PROJEKT Célkitűzései

  • A projekt a globálisan veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) és kerecsensólyom (Falco cherrug) legmeghatározóbb európai populációinak megerősítését tűzte ki céljául. Az EU eddigi pénzügyi támogatásának köszönhetően ezen két faj kárpát-medencei populációi stabilizálódtak és növekszenek, míg az európai- és világviszonylatban az állományok továbbra is csökkennek. További probléma ugyanakkor, hogy a madarak fő táplálékforrását jelentő kisemlősök, a közönséges ürge (Spermophilus citellus), a mezei hörcsög (Cricetus cricetus), és a mezei nyúl (Lepus europaeus) populációi folyamatosan csökkennek. Ez hosszú távon a veszélyeztetett ragadozómadarak megerősödőben lévő állományaira is negatívan hat. Egy korábbi LIFE+ projekt (LIFE09NAT/HU/000384) tapasztalatai igazolták a fenti fajok fontosságát az említett ragadozók étrendjében. A kisemlősök a ragadozómadarak zsákmányának meghatározó részét képezik jelenleg is, közülük is kiemelt fontosságú a közönséges ürge, amely átlagban a táplálék ¼ részét teszi ki. A LIFE projektek műholdas jeladókkal ellátott madarai ugyancsak azt igazolták, hogy ezek a madarak gyakran táplálkoznak olyan az ún. SPA, vagyis a Különleges Madárvédelmi Területeken kívül eső helyeken, ahol ezek a kisemlősök nagyobb számban fordulnak elő. Éppen ezért a projekt a kisemlősök populációinak csökkenését kívánja megállítani. Ugyanakkor demonstrációs projektként arra is törekszik, hogy tudományosan megalapozza a kisemlős populációk jövőbeli növekedéséhez szükséges gyakorlati tevékenységet.

 

  • A projekt további célja a ragadozómadarak, de elsősorban a fennmaradásuk szempontjából kulcsfontosságú kisemlősök iránti társadalmi tudatosság növelése, annak érdekében, hogy a fajok védelme szempontjából közvetlenül érintett gazdálkodók, vadászok és a helyi lakosság körében a projekt célfajait érintő természetvédelmi intézkedések támogatást élvezzenek.

 

  •  A projekt törekszik továbbá annak szemléltetésére is, hogy miként lehetséges a különböző természetvédelmi prioritások összehangolása. Például a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) és a délvidéki földikutya (Nannospalax [leucodon] montanosyrmiensis), mint Magyarországon fokozottan védett fajok életmódjának és élőhely igényének figyelembe vételével, úgy hogy a tevékenységek valamennyi faj előnyére szolgáljanak.