ÚJABB KERECSENSÓLYOMRÓL VETTÜK LE A JELADÓT
2018.01.23. 12:38
Újabb kerecsensólyomról vettük le a jeladót idén januárban. Az öreg (ivarérett) hím madarat még 2013. februárjában jelölték a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, hogy az Európai Unió LIFE természetvédelmi alapja által támogatott fajvédelmi program (LIFE09 NAT/HU/000384) keretében adatokat kapjanak a madár élőhelyhasználatáról, valamint a veszélyeztető tényezőkről.
Kerecsen fészek kameracsapdával megörökítve (Fotó: Bagyura János).
Az információk a faj hazai állományának védelmét segítették. A jeladó 1793 napig volt a revírjében befogott madáron. Az eltelt időben a pár kétszer költött sikeresen és összesen öt fiatalt repítettek. A költéseket kameracsapda segítségével is nyomon követték a szakemberek.
A jelölt madár egyik kedvenc zsákmánya az ürge volt. Költési időszakban előfordult, hogy naponta kétszer is meglátogatta a legközelebbi, 25 kilométerre fekvő, ürgés legelőt, hogy ürgét hozzon a fiókáknak. A jeladó adatai alapján tudjuk, hogy az elmúlt években egy több mint 550 km2 nagyságú területet használt, ebben nincsenek benne a ritkábban használt részek. A téli időszakban sem vonult délebbre, jellemzően a fészek környékén mozgott. Befogni is itt sikerült, 2018 január közepén. Az egyébként már gyengén működő jeladó levétele után ellenőrzésre került a madár egészségi állapota, különös tekintettel a jeladó által okozott esetleges elváltozásokra. Szerencsére semmi nyoma nem volt annak, hogy a kerecsen jeladót viselt. Sem sérülést, sem egyéb elváltozást nem lehetett felfedezni azokon részeken, amelyekkel a jeladó, illetve a hám érintkezett. A madár jó kondícióban volt, ami azt jelzi, hogy tökéletesen tudott vadászni jeladóval a hátán.
A befogás során kézre került a tojó is, ami rögtön rekorder is lett: ez a legöregebb kézre került gyűrűs kerecsensólyom Magyarországon – de valószínűleg a világon is. A pár foglalja a fészket és készül a következő költési szezonra.
A jeladó által rögzített adatokból kirajzolódik a madár mozgása.
Magyarországon 2008 óta összesen 38 öreg kerecsensólyomra – 6 tojóra és 32 hímre – került jeladó az egymást követő fajvédelmi projektek keretében, legutóbb „A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében” (LIFE13 NAT/HU/000183) elnevezésű projektben. Három esetben lecserélésre kerültek az adók, így összesen 41 db jeladó került fel a madarakra. A nyomkövetés célja a madarak területhasználatának, vonulásának és kóborlásának a megismerése, ami fontos információkat ad a veszélyeztető tényezőkről. Ez pedig, segít célzottabbá és hatékonyabbá tenni a védelmi tevékenységeket. Három esetben lecserélésre kerültek az adók, így összesen 41 db jeladó került fel a madarakra. A nyomkövetés célja a madarak területhasználatának, vonulásának és kóborlásának a megismerése, ami fontos információkat ad a veszélyeztető tényezőkről. Ez pedig, segít célzottabbá és hatékonyabbá tenni a védelmi tevékenységeket.
A technika fejlődésével egyre kisebb méretű, és a madarak számára biztonságosabb jeladót kaptak a jelölt példányok. A fent említett madarak, illetve jeladók sorsa a következőképpen alakult:
- 9 jeladós kerecsen jelenleg is aktív;
- 3 esetben elromlott a jeladó, ami később levételre került a visszafogott madarakról, amelyeket jeladó nélkül ismét szabadon engedtünk;
- 3 elromlott jeladót újabb jeladókra cseréltünk a madarak visszafogásakor;
- 3 esetben bizonyosan elromlott a jeladó, de a madarakat eddig nem sikerült visszafogni;
- 2 esetben a jelek alapján, a jeladó segítségével találtuk meg a legyengült madarakat – ők felerősítésük után, jeladó nélkül elengedésre kerültek;
- 5 esetben áramütéstől pusztult el a jeladós madár;
- 3 jeladós kerecsen mérgezéstől pusztult el;
- 1 madarat lelőttek;
- 1 madár vezetéknek ütközött;
- 1 madár valószínűleg a váratlan téli időjárás miatt pusztult el;
- 10 esetben nem sikerült kideríteni, hogy a jeladó romlott-e el, vagy a madár pusztult el – ez utóbbi valószínűbb, de közelebbit nem sikerült megtudni.
Kerecsen fészek kameracsapdával megörökítve (Fotó: Bagyura János).
A fenti, ivarérett korban jelölt madarak mellett, olyan kerecsenekről is levettük a jeladót, amelyek még kirepüléskor lettek jelölve, majd ivarérettségük után párba álltak, és fészkelni kezdtek. Ilyen madár Lehel, aki még 2007 júniusában kapott jeladót. Ivaréretté válása után, 2011-ben családot alapított, fészkét a jeladó segítségével találtuk meg. Végül 2013 őszén róla is sikerült levennünk az addigra már nem működő jeladót. Egy másik madár, Dóra, sérült, ezért fogságban tartott kerecsenek utódjaként visszakerült a természetbe, egy vad kerecsen családba. Közvetlenül kirepülése előtt kapott jeladót, szintén 2007 júniusában, amit 2009-ben a fészkelési időszakot követően vettünk le róla.
Az eddigi eredmények alapján a jeladók – főleg az újabb, kisebb típusok – nem akadályozzák a madarakat mindennapi tevékenységeikben és nagyon hasznos információkat szolgáltatnak, mégis, sokkal jobban szeretjük őket „hátizsák” nélkül látni. A kilenc, jelenleg is aktív jeladót viselő madár egyelőre ugyan tovább szolgáltatja az értékes adatokat, de reményeink szerint előbb-utóbb róluk is lekerülnek majd az eszközök.