Az ürge hazánkban 1982 óta védett és 2012-ben a fajt fokozattan védetté nyilvánították. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft.  Az IUCN Vörös Könyvében ez a faj a sebezhető veszélyeztetettségi kategóriába tartozik.

A ürgét az Élőhelyvédelmi Irányelv (Európai Tanács 92/43/EHS sz., a természetes élőhelyek és a szabadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvének) II-es számú mellékletébe (állat- és növényfajok, amelyek társadalmi szempontból jelentősek és amelyeknek védelme különlegesen védett területek kinyilatkoztatását követeli meg) és IV-es számú mellékletébe (állat- és növényfajok, amelyek társadalmi szempontból jelentősek és szigorú védelmet igé- nyelnek) sorolják be.

A közönséges ürge továbbá a Berni Konvenció (A szabadon élő organizmusok és a természetes élőhelyek védelméről szóló egyezmény – Convention on the Conservation of Europaean Wildlife and Natural Habitats) II-es számú mellékletébe (szigorúan védett fajok) is besorolásra került.

A huszadik század közepén az ürgét még nálunk is kártevőként tartották számon. A leadott ürgefarkakért, azaz az állatok pusztításáért fizettek vagy rágcsálóirtó szerekkel védekeztek ellene. A korábban legeltetett területek felhagyásával, a növényzet magasságának növekedésével párhuzamosan, az ürgék is eltűnnek a gyepekről. A szigetszerű elterjedés miatt, az újra alkalmassá váló foltok természetes betelepülése gyakran nem lehetséges, ezért a faj védelmében visszatelepítési programok válhatnak szükségesé. Az ország egyes régióiban az ürgeöntés szokása a kolóniák számának drasztikus csökkenését követően is fennmaradt, noha a faj védettségére való tekintettel ez ma már törvénybe ütközik. Jelenleg a védett legelőkön kívül egyetlen olyan területtípust ismerünk, mely megfelelő élőhelyet biztosít a védett ürge számára: a füves repülőterek. Repülőtereink több mint háromnegyedén élnek ürgék. Ezek az utolsó menedékek kiváló hátteret biztosítanak az újra alkalmassá tett legelők ürgével való benépesítésére, az állatok áttelepítésével. Még az áttelepítéseknél is fontosabb természetvédelmi feladat a meglévő állományok élőhelyének fenntartása, a legeltetés. A kaszálás csak abban az esetben alkalmazható, ha elég sűrűn végzik ahhoz, hogy a növényzet magassága soha ne haladja meg a 10-15 cm-t.

Mivel viszonylag kis elterjedésű faj, a hazai populáció megőrzése nemzetközileg is fontos természetvédelmi feladatunk. Természetvédelmi jelentőségét tovább fokozza, hogy a molnárgörénynek és több ritka ragadozómadárfajnak, főleg a kerecsensólyomnak és a parlagi sasnak egyik legfontosabb táplálékállata.