Összefoglaló a kerecsensólyom-védelmi program 2016 évi eredményeiről

Kerecsensólyom fiókák természetes fészekben (Fotó: Bagyura Jámos).

2017.02.27.  13:36

A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelmét célzó tevékenységeink – különböző programok keretében – 2016-ban is tovább folytatódtak. E programok közül a legjelentősebb a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált „A kerecsensólyom és a parlagi sas táplálékbázisának megőrzése a Kárpát-medencében” című LIFE + projekt (LIFE13 NAT/HU/000183) volt. Kora tavasszal, az elmúlt évekhez hasonlóan, a programban részt vevő kollégákkal közösen, ellenőriztük az ismert kerecsensólyom - revíreket. Az időjárás kedvező volt, ezért különösebb nehézségek nélkül sikerült a fészkeket megközelíteni és megfigyeléseket végezni.

A Bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület ideiglenes védetté nyilvánítása

Földikutya (Fotó: Németh Attila).

2016.01.27. 13:28

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának kezdeményezése alapján, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 111475-1-7/2016. azonosítószámú határozatával ideiglenesen védetté nyilvánította  az országos védelemre tervezett Bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi területnek megfelelő ingatlanok területét.

A délvidéki földikutya mentőakció

Délvidéki földikutya

2017.01.10. 11:18

A délvidéki földikutyát Európa legveszélyeztetettebb emlősfajai között találjuk. A Kárpát-medencének ez a bennszülött emlősfaja 2 millió éve különült el a hozzá legközelebb álló földikutyáktól, s azóta önálló fejlődési utat járt be. Becsült összes egyedszáma nem haladja meg az 500 példányt és mindössze 3 populációja ismert hazánkból és a szerbiai Vajdaságból.  A három populációnak azonban csupán az egyike élvez törvényi védelmet, mely a szerb-magyar államhatár mentén fordul elő Szabadka, Kelebia és Ásotthalom között.  Ez a veszélyeztetett állatfaj a RAPTORSPREYLIFE projekt (LIFE13 NAT/HU/000183) egyik célfaja, így a faj állományainak rendszeres felmérése, helyzetének nyomon követése és sorsának, jelentőségének megismertetése a lakosság minél szélesebb rétegeivel a projekt fontos feladatai közé tartozik.

Sikerült megvédeni a Hármashatár-hegy természeti értékeit, köztük az ürgéket is.

Ürge (Fotó: MME archívum).

2017.01.09. 10:48

Láthatólag a magyar szervezőket nem hatotta meg sem a helyi lakosság tiltakozása, sem a természetvédők érvei, de a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségben láthatóan a természeti értékeket tisztelő emberek dolgoznak, akikhez eljutottak a természeti értékeket féltő gondolataink és a javaslatukra a magyar szervezők végül elálltak attól, hogy tönkretegyék a Hármashatár-hegyet.

Ki mérgez kit a magyar szántóföldeken?

Klórfacinon mérgezéssel  talált  rétisas, 2006.05.02. Jászberény (Fotó: Orbán Zoltán)

2016.11.21.  15:44

A RAPTORSPREY LIFE projekt álláspontja és véleménye a Redentin rágcsálóirtó szer ismételt engedélyezése kapcsán

A mezei pockok egyes években, az időjárás függvényében, lokálisan elszaporodnak és ezeken a helyeken az átlagos egyedszám sokszorosára emelkedhet a számuk. Ilyenkor vitathatatlan kárt okoznak a mezőgazdaságban. Ezek a gradációk azonban a viszonylag gyorsan összeomlanak minden külső beavatkozás nélkül is, de ezeken a helyeken a nagy számban megjelenő ragadozó madarak is segítik ezt a folyamatot. Számos elemzés és cikk foglalkozott már a Redentin üggyel, és sok vélemény látott napvilágot eddig is. Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a szer használata jelentős természeti kockázatot jelent, különösen amiatt, mert diffúz módon, traktorról és repülőről is engedélyezett a kiszórása.

Ragadozók a sas-étlapon

2016.11.11. 12:09

A vadgazdálkodók szemében a ragadozómadarak elsősorban, mint a "hasznos" apróvad fajok kártékony pusztítói jelennek meg. Nem is gondolnánk, hogy a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozómadarak – hazai viszonylatban főleg a parlagi és a rétisas – gyakran a vadászható dúvad fajok, leginkább a varjúfélék, időnként pedig az emlős ragadozók egyedeinek a leghatékonyabb természetes vámszedői.

ÚJABB KERECSENSÓLYOM PUSZTULT EL ÁRAMÜTÉSTŐL

A gyilkos oszlop.

Újabb, jeladóval felszerelt kerecsensólyom szenvedett áramütést, ezúttal Szlovákiában. Az esetre a madárra erősített jeladó derített fényt.  "A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében” (RAPTORSPREYLIFE) LIFE13 NAT/HU/000183, az Európai Unió által támogatott természetvédelmi program keretében eddig hat öreg (azaz ivarérett, de nem feltétlenül “öreg”, a szó hétköznapi értelmében) kerecsensólyomra került GPS alapú nyomkövető eszköz.

JELADÓS KERECSENEK LÁTOGATÁSA NÉMETORSZÁGBAN

Kerecsensólyom (Fotó: Jens Halbauer).

2016.07.21.

A 2014-ben elindult “LIFE13 NAT/HU/000183 RAPTORSPREYLIFE” program céljai közé tartozik a ragadozó-zsákmány kapcsolat jobb megismerése két fokozottan védett ragadozómadárfaj – a kerecsensólyom és a parlagi sas – és fő zsákmányállataik – elsősorban az ürge és a hörcsög – kapcsán, valamint a fenti fajokat célzó hatékony természetvédelmi intézkedések kidolgozása és megvalósítása. Ehhez szolgáltat információkat a GPS alapú nyomkövetés, amelynek keretében eddig hat öreg (ivarérett, fészkelő) kerecsensólyomra került jeladó Magyarországon. Romániában további két fiatal, idei kerecsen, valamint egy fiatal parlagi sas lett megjelölve.

Oldalak