Összefoglaló a kerecsensólyom-védelmi program 2016 évi eredményeiről

2017.02.27.  13:36

A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelmét célzó tevékenységeink – különböző programok keretében – 2016-ban is tovább folytatódtak. E programok közül a legjelentősebb a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált „A kerecsensólyom és a parlagi sas táplálékbázisának megőrzése a Kárpát-medencében” című LIFE + projekt (LIFE13 NAT/HU/000183) volt. Kora tavasszal, az elmúlt évekhez hasonlóan, a programban részt vevő kollégákkal közösen, ellenőriztük az ismert kerecsensólyom - revíreket. Az időjárás kedvező volt, ezért különösebb nehézségek nélkül sikerült a fészkeket megközelíteni és megfigyeléseket végezni.


Kerecsensólyom fiókák természetes fészekben (Fotó: Bagyura János). 

Országosan 155 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, ebből 36 pár költése különböző okokból meghiúsult. Sikeresen 119 pár költött, és összesen 349 fióka repült ki, amelyek közül 164 példányt meggyűrűztünk. Az országos állományt 155–200 párra becsüljük.

Az előző LIFE program keretében Romániában a Partium térségében kerecsensólymok számára alkalmas élőhelyekre számos mesterséges fészek került kihelyezésre. Ebben az időszakban összesen egy költőpárt ismertek. 2016-ban valószínűleg a Magyarországról kirepült példányok terjeszkedésének a hatására 14 fészket foglaló párt figyeltünk meg, amelyek közül 11 pár költése sikeres volt, 28 fiatal kirepült.


Kerecsensólyom család vadmegfigyelő kamera alapján (Bagyura János). 

A projekt keretében, Pest megyében, egy nagyfeszültségű vezeték tartóoszlopán, műfészekben költő kerecsensólyompárhoz helyezett ki a MAVIR webkamerát, amelyen keresztül az érdeklődők ismét figyelemmel kísérhették a kerecsensólymok életét.

Sajnos a hím kerecsensólyom tavasszal nem tért vissza a fészkéhez, valószínűleg elpusztult. Egy közelben költő másik pár hím példánya időnként megjelent, aminek a hatására a tojó egy tojást tojt, de nem álltak párba. Mivel a kerecsen a meghiúsult költés miatt ritkán volt a fészeknél, egy vörös vércse pár (Falco tinnunculus) is elfoglalta a fészket, de a tojásokon nem tudtak kotlani a vissza-visszatérő kerecsen zavarása miatt, ezért elhagyták a fészket. Ezután a szokott időben megérkezett a kabasólyom (Falco subbuteo) pár és a többi tojás mellé leköltöttek. Sikeres volt a költésük, egy fióka kirepült. Később többször ellenőriztük a fészket, és megfigyeltük, hogy  a tojó kerecsensólyom együtt vadászott egy új hímmel, ami biztos jele annak, hogy össze szoktak és tavasszal valószínűleg sikeresen fognak költeni.


Kerecsensólyom fiókák zárt költőládában (Fotó: Bagyura János). 

Kerecsensólyom fészkekhez a fiókanevelés időszakában (április vége – június eleje) a zsákmányállatok meghatározása érdekében összesen 18 vadmegfigyelő kamerát helyeztünk ki az ország különböző részein. Az adatok feldolgozása folyamatban van.


Kerecsensólyom  öreg tojó (Fotó: Bagyura János). 

2016-ban Magyarországon 6 öreg, Romániában 2 fiatal példány kerecsensólyomra tettünk műholdas nyomkövetőt. A jelölés célja a madarak területhasználatának, és a fiatalok esetében a kóborlási útjainak felderítése volt. Az öreg madarak közül, sajnos, az egyik madár áramütést szenvedett Szlovákiában és elpusztult. A tetemet a Pannon Eagle LIFE programban alkalmazott Falco nevű kutya segítségével találtuk meg. A többi madár a jelölés óta a revírben maradt, egy tojó madár kivételével, aki Dél-Németországban töltötte a nyár egy részét. Sajnos, mindkét, Romániában jelölt fiatal madár elpusztult, nem sokkal kirepülésük után. A pusztulások pontos okát nem sikerült megállapítani, de az egyik madárnál felmerült a fejlődési rendellenesség gyanúja.

Bagyura János