JELADÓS KERECSENEK LÁTOGATÁSA NÉMETORSZÁGBAN

2016.07.21.

A 2014-ben elindult “LIFE13 NAT/HU/000183 RAPTORSPREYLIFE” program céljai közé tartozik a ragadozó-zsákmány kapcsolat jobb megismerése két fokozottan védett ragadozómadárfaj – a kerecsensólyom és a parlagi sas – és fő zsákmányállataik – elsősorban az ürge és a hörcsög – kapcsán, valamint a fenti fajokat célzó hatékony természetvédelmi intézkedések kidolgozása és megvalósítása. Ehhez szolgáltat információkat a GPS alapú nyomkövetés, amelynek keretében eddig hat öreg (ivarérett, fészkelő) kerecsensólyomra került jeladó Magyarországon. Romániában további két fiatal, idei kerecsen, valamint egy fiatal parlagi sas lett megjelölve.


Jeladós kerecsensólyom (Fotó: Jens Halbauer). 

Az egyik, Délkelet-Magyarországon jelölt öreg tojó kerecsen, miután fészkelése meghiúsult, nyugat felé vette az irányt. Szlovákiát és Csehországot átszelve, Németországban, Lipcse közelében állt meg hosszabb időre, ahol az általunk adott információk alapján, a német madarászok meg is találták. A megfigyelések alapján, egy “pockos” területen van, és az ott lévő más madárfajoktól – az eddigi adatok alapján barna rétihéjától, egerészölyvtől, szürkegémtől – rabolja el az általuk zsákmányolt mezei pockokat.


A jeladós tojó útvonala.

A tapasztalatok alapján nem gyakori, hogy egy ivarérett madár, a nyári időszakban párját, fészkét és vadászterületét hátrahagyva, messzire és hosszú időre elkóboroljon. Eddig egy eset ismert, amikor egy pár mindkét tagja – szintén egy sikertelen költési időszakot követően – Nyugat-Magyarországról Romániába, az Al-Duna menti területekre (hím), illetve Dobrudzsába (tojó) repült “nyaralni”, majd szeptemberben mindkét madár visszatért a fészek környékére.


Jeladós kerecsensólyom (Fotó: Jens Halbauer). 

Németországban a kerecsensólyom ritka vendég. Napjainkig egyetlen pár költött bizonyítottan a 1990-es végén – a 2000-es évek elején. Azóta a faj rendszeresen ugyan, de ritkán figyelhető meg Németországban. Évi négy-öt megfigyelése van, amelyek között vegyesen vannak fiatal, és átszíneződő, ritkán öreg példányok. Elsősorban kóborlás során keresi fel a faj Németországot, de megfigyeltek már városban áttelelő példányt is. Relatív ritkasága miatt is, “népszerű” faj a német madarászok között, így  ennek is köszönhetően, a továbbiakban is figyelemmel fogják kísérni a madarat ottléte alatt.