A délvidéki földikutya mentőakció

2017.01.10. 11:18

A délvidéki földikutyát Európa legveszélyeztetettebb emlősfajai között találjuk. A Kárpát-medencének ez a bennszülött emlősfaja 2 millió éve különült el a hozzá legközelebb álló földikutyáktól, s azóta önálló fejlődési utat járt be. Becsült összes egyedszáma nem haladja meg az 500 példányt és mindössze 3 populációja ismert hazánkból és a szerbiai Vajdaságból.  A három populációnak azonban csupán az egyike élvez törvényi védelmet, mely a szerb-magyar államhatár mentén fordul elő Szabadka, Kelebia és Ásotthalom között.  Ez a veszélyeztetett állatfaj a RAPTORSPREYLIFE projekt (LIFE13 NAT/HU/000183) egyik célfaja, így a faj állományainak rendszeres felmérése, helyzetének nyomon követése és sorsának, jelentőségének megismertetése a lakosság minél szélesebb rétegeivel a projekt fontos feladatai közé tartozik.


Áttelepítés céljából befogott délvidéki földikutya (Fotó: Fidlóczki Zsuzsa).

A 2015-ös és 2016-os év során bekövetkezett „migrációs-válsághelyzet” és az erre adott válaszként felépült határkerítés erős negatív hatást gyakorolt a délvidéki földikutya egyetlen védett élőhelyen élő állományára. A hatás mérséklése érdekében és a bajba került példányok megmentésért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság más a LIFE projektben résztvevő partnerek és projekten kívüli szervezetek segítségével természetvédelmi akciót indított. Az akció célja az volt, hogy új, védett területen élő populáció létrehozásával csökkentse a faj sérülékenységét, kompenzálja romló helyzetét, valamint a határkerítés építése révén közvetlen veszélybe került töredékállományokból a lehető legtöbb példányt megmentsen. Az akció során 2016 szeptemberében 9 veszélyben lévő délvidéki földikutyát fogtak be és telepítettek át, egy az Uniós projekt keretében megvásárolt és helyreállított élőhelyre.


Mesterséges járatrendszer építése az elengedési helyszínen (Fotó: Fidlóczki Zsuzsa).

Bár az áttelepítési területen az akció előtt nem éltek földikutyák az előzetesen elvégzett talajtani, vegetációs és tájtörténeti vizsgálatok alapján az élőhely megfelel a faj számára, és a múltban valószínűleg előfordulhatott rajta a földikutya. A befogadó élőhely alkalmasságát a délvidéki földikutya számára a Földművelésügyi Minisztérium Földikutya-védelmi Szakértői Csoportja az akció előtt szintén ellenőrizte és megerősítette. A földikutyák áttelepítése során alkalmazott módszert a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei együttesen dolgozták ki korábban és 2013-óta sikeresen használják a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. 


Délvidéki földikutya elengedése az új élőhelyen (Fotó: Fidlóczki Zsuzsa).

Valamennyi befogott és áttelepített földikutyától genetikai mintát vettek a létrehozandó új populáció genetikai változásainak nyomon követhetősége céljából. Továbbá, minden áttelepített példányt egyedileg jelöltek bőr alá ültetett mikrochip segítségével. Az állatokat az új élőhelyen kialakított mesterséges járatrendszerbe engedték el a szakemberek. Utóbbi lépés az eddigi tapasztalatok szerint kulcsfontosságú az egész akció sikerességének szempontjából. A földikutyák ugyanis szélsőségesen alkalmazkodtak a talajban való léthez, ideális esetben egész életük során nem hagyják el felszín alatti járatrendszerüket, így nem lehet őket egyszerűen csak a felszínen elengedni a számukra kiválasztott új élőhelyen.


A földikutyák aktivitását jelző első friss túrások az új élőhelyen (dr Németh Attila). 

Az elengedést követően a szakemberek még napokig őrizték az áttelepítési helyszínt, hogy az esetlegesen bajba kerülő és ezért felszínre jövő példányokról gondoskodhassanak. Ezt követően az áttelepített délvidéki földikutya példányok intenzív, egy éven át tartó nyomon követése kezdődött. Ennek eddigi tapasztalatiból tudjuk, hogy az áttelepített állatoknak sikerült berendezkednie az új élőhelyen és kitartó járatrendszer építésbe kezdve megkezdték új otthonuk birtokbavételét.