A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2018. évi ürgetelepítéséről

Folytattuk 2018-ban is az ürgevédelmi programunkat. Nevezhetjük hosszú távú programnak is, mert az első ürgék áttelepítése már 2003-ban történt. Akkor a Szentkirályszabadjai reptérről hoztunk ürgéket a tihanyi Belső-tó melletti legelőre.

A jelenlegi állomány létszámát mintegy 1500-2000 egyedre becsüljük.  A telepítés óta eltelt időszakban az első ürgék utódai már szinte teljesen elfoglalták a tó mellett rendelkezésükre álló élőhelyet.  Igazgatóságunk működési területén elsősorban Veszprém megyében vannak ürgetelepek. Néhány állomány még található a Balaton déli partjához közeli területeken is, Zala megyében azonban sajnos csak egy töredék természetes állomány él a Sármelléki reptéren és egy jelentősebb a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum területén. Azonban az utóbbi populáció alapító egyedei is a Szentkirályszabadjai reptérről származnak. 2003-ban csak egy nappal később kerültek új élőhelyükre, mint a Belső-tó körüli első példányok.  Mindkét állomány közel 200 egyeddel indult. A Veszprém megyei állomány napjainkban országos szempontból is jelentős, a dunántúli állományok jelentős része itt koncentrálódik, ezért védelmük kiemelkedő feladat és felelősség is egyben. Az állományok védelme nem egy statikus feladat. A természeti viszonyok, az állományok nagysága, az élőhelyi adottságok, az időjárás és sok egyéb faktor végeredménye minden évben az ürgék aktuális helyzete. Ezek figyelembe vételével és értékelésével tudjuk csak megtervezni a faj védelme szempontjából legaktuálisabb feladatokat. Az ürgék áttelepítése a törzsállományból egy másik élőhelyre csupán csak egy fontos feladat a sok közül. Erre azért van szükség mert napjainkban még a legnagyobb ürgeállományok is szigetszerű élőhelyeken élnek. Ha bármelyik esetében olyan folyamatok mennek végbe, ami az ott élő állomány eltűnésével járnak, az egyedek nem képesek pótlódni, mert nincs összeköttetés a legközelebbi szomszédos élőhelyeken élő populációkkal, aktívan újra kell állatokat oda juttatni. Ezt végezzük a július végi, augusztus eleji befogásokkal és áttelepítésekkel. Ebben az időszakban többségében fiatal egyedeket csapdázhatunk. 2003. óta pontosan 2197 egyedet telepítettünk már át Tihanyból új élőhelyükre. 2016 - 2018. között A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében c. Life+ pályázat keretében végeztük a telepítéseket. Tihanyban és Nyirádon egy-egy, Pécselyen kettő új állományt indítottunk útjára. Ebben az évben 96 állatot vittünk át a Pécsely feletti gyepekre. Új élőhelyükön egy alacsony karámmal körbe vett területen egy hétig, napi 24 órában vigyáztunk az állatokra. 


Új élőhelyükön egy alacsony karám biztosítja azt, hogy az állatok helyben  maradjanak és megszokják új környezetüket (Fotó: Dr. Nagy Lajos).

A karámon belül ugyan előfúrunk számukra kotorék-kezdeményeket, azonban általában jobban szeretik, amit maguk áshatnak. Néhány nap elteltével már kiáshatják magukat a karámból, ekkorra betájolják a helyüket  és ki-be járnak a karámból.


Vannak egyedek, amelyek miután kijutottak, a visszautat akrobatikus módon oldják meg, különösen, hogyha valami megriasztja őket (Fotó: Dr. Nagy Lajos).

Ezt követően is folyamatosan extra táplálékkal látjuk el őket annak érdekében, hogy minden energiájukat új kotorékuk kiásására fordíthassák


A telepítés helyszínén a karámon belül szemes takarmánnyal és répával, nyári almával látjuk el az állatokat (Fotó: Dr. Nagy Lajos).

Ez a legfontosabb, mert csak így lesznek képesek átvészelni az első telüket és ez védi meg őket a ragadozóktól. A telepítés sikere nem mérhető egy évben, inkább három-négy évet követően lehet mérleget vonni. Most azért dolgozunk, hogy sikeresen teleljenek és maradjanak az általunk választott élőhelyen.